Back to top

Névadónk: Dr. Borzsák István (1914-2007)

szerkesztés alatt....

Könyvtárunk névadója

Dr. Borzsák István

(1914-2007)

Könyvtárunk névadója, Borzsák István világhírű klasszika-filológus, ókortudós, irodalomtörténész 1914. december 24-én született Monoron. Az elemi iskola elvégzése után a budapesti Lónyay utcai Református Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait, majd, mint fiatal és tehetséges tanuló, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem (a mai ELTE) Bölcsészettudományi Karának latin-görög-német szakára íratkozott be, s ezzel egyeidejűleg felvételt nyert az Eötvös Collegiumba. Egyetemi tanulmányai alatt tanárai közül Kerényi Károly klasszika-filológus, ókortudós és Alföldi András régészprofesszor, ókortörténész tette rá a legnagyobb hatást. Alföldi András témavezetésével 1936-ban védte meg doktori disszertációját Die Kentnisse des Altertums über das Karpatenbecken címmel. 1937-ben szerezte meg a latin-görög szakos tanári oklevelet. 1937-ben könyvtáros szakképztettséget is szerzett, az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársaként felsőfokú könyvtári tanfolyamot végzett.1 1937 és 1939 között senior volt az Eötvös Collegimuban, majd 1940-től a budapesti, Markó utcai Berzsenyi Gimnázium tanára. Gimnáziumi tanársága alatt folytatta tudományos tevékenységét, számos római irodalomtörténeti dolgozatot publikált, többek között az Egyetemes Philologiai Közlönyben és a Hermesben.2 Önálló kötete, A latin nyelv szelleme, 1942-ben jelent meg. 1941-ben magántanár lett (Cicero-interpretációk).

A II. Világháború alatt több alkalommal is behívják katonának, 1945-ben szovjet hadifogságba kerül és csak 1947-ben térhet haza. A hadifogság évei alatt is, az igen korlátott körülmények ellenére képezte magát, elsajátította az orosz nyelvet, hazatérte után egy ideig orosz fordításokból élt. 1948-ban az egyetemre nyert beosztást, majd intézeti tanár lett. 1950-től a Történettudományi Kar Ókortörténeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi docensévé, majd 1953-ban a tanszékvezető professzorává nevezték ki. 1957 júniusában, 1956-os tevékenysége miatt az ELTE professzori karából eltávolították, állástalanná vált, hosszú évek következtek, mikor az oktatás, egyetem közelébe sem mehetett.3 Rövid állástalanságot követően az Egyetemi Könyvtárban helyezkedett el, mint tudományos főmunkatárs. A hivatalos szakmából való „belső száműzetése”4 idején sem hanyagolta el a tudományos tevékenységet, kutatást, a napi könyvtári rutinmunka mellett módot talált a tudomány művelésére is.5 Ebben az időszakban készült a Bornemissza-monográfiája, Az antikvitás XVI. századi képe (1960). Az oktatói-egyetemi pályára 1963-ban engedték visszatérni. Ugyan a fővárosban, az ETLÉ-re nem kerülhetett vissza, viszont a debreceni egyetem klasszika-filológiai tanszékére kinevezték egyetemi tanárnak, 15 éven át volt professzora az intézménynek. Borzsák nemzetközileg elismert ókortudományi kutatóközponttá építette ki ezt a tanszéket, létrehozta az Acta Classica (Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis) idegen nyelvű folyóiratot. A debreceni egyetemen 1963-1978 között eltöltött időszak alatt rengeteg kisebb-nagyobb tanulmánya született.

1978-tól visszakerülhetett régi egyetemére, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemre, ahol is a Latin Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, azaz professzora lett. 1985-ben nyugdíjba vonult, az egyetemen munkájában tudományos tanácsadóként aktívan részt vett. És aktív maradt a hazai- és nemzetközi tudományos életben.

A budapesti, a debreceni és a heidelbergi egyetemek díszdoktora, az MTA, a Római Latin Akadémia és a Göttingai Tudományos Akadémia tagja. Kiemelkedő munkásságáért 1993-ban Széchenyi-díjjal, 1994-ben Herder-díjjal tüntették ki. Később az Akadémiai Aranyérem tulajdonosa lett.

A tudományos kitüntetésekkel járó pénzösszegeket volt iskolái – köztük a monori iskolák – tehetséges fiataljainak előbbre jutását szolgáló alapítványokra szánta.

A klasszikus ókor görög és latin irodalmára és történetére, valamint az antikvitás utókorának, különös tekintettel magyarországi utóéletére, vizsgálatára kiterjedő munkásságán kívül számos tudományos és szépirodalmi művet fordított magyarra.

Főbb művei:
   A latin nyelv szelleme (1942)
   A római irodalom története (1944)

   A magyar klasszika-filológiai irodalom bibliográfiája (1952)
   Budai Ézsaiás és klasszika-filológiánk kezdetei (1955)
   Az antikvitás XVI. századi képe (1960)
   A görög irodalom világa (1966), P. Cornelius Tacitus (Stuttgart, 1968)
   Ábel Jenő (1981)
   Lucretius, Horatius és Tacitus kommentárok (5 kötet), Horatius (Leipzig, 1984)
   A Nagy Sándor hagyomány Magyarországon (1982)
   A római történeti hagyomány kialakulása (1990)
   Kell-e a latin? (1990)

1994-től 2006-ig a Telosz Kiadó Dragma címmel hét kötetben megjelentette Borzsák István válogatott tanulmányait, közleményeit.6

A kötetetek tartalma:

Dragma 1.       Dragma 2.      Dragma 3.      Dragma 4.

Dragma 5.         Dragma 6.        Dragma 7.

Műveinek teljes bibliográfiája:

Mayer, Gyula: Bibliographie István Borzsák. In: Pietas non sola Romana. Studia memoriae Stephani Borzsák dedicata. Budapest: Typotex Kiadó – Eötvös Collegium, 2010. pp. 919-958.7


Borzsák István professzor szülővárosában, Monoron városi rangú kitüntetésekben is részesült: 1999-ben a Monorért Emlékplakett és Oklevél kitüntetésben, 2004. március 15-én pedig Monor Város Díszpolgárává választotta a képviselő-testület.

Könyvtárunk, 2013-ban a tudós iránti mély tiszteletből felvette Borzsák István nevét. A könyvtár névadó ünnepségre 2013. május 16-án került sor, mely során ünnepi beszédet Pogány György mondott.8

Életrajz, visszaemlékezések, mozaikok az életműből:

Hajdú Zoltánné (szerk.): Egy maroknyi gondolat. 100 éve született Borzsák István. Monor: Monorért Baráti Kör, 2014 (Monori múzeumi füzetek 2.)

Tudományos munkásságáról Ritoók Zsigmond írt rövidebb tanulmányt a Könyv és Nevelés című folyóiratban.9 És a Magyar Tudomány című folyóiratban emlékezik meg róla.10

Névadó ünnepség:

 

    Névadó Ünnepség (2013. május 16.)

Portréfilm Borzsák Istvánról az ELTE Eötvös Collegium honlapján:

 

A Magyar Evangélikus Egyház youtube csatornáján: 54.) A reformáció emléknapja (2000. október 31.), Borzsák István a 19' 16"-től 19' 51"-ig működik közre

 

 

Jegyzetek


1 A felsőfokú tanfolyamot a nemzeti könyvtár, valamint a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének tanfolyama volt. Lásd Ritoók Zsigmond: Borzsák István. In: Könyv és Nevelés 2014. (16. évf.) 4. sz. 111-112. old. Elektronikus elérhetősége:

http://epa.oszk.hu/03300/03300/00022/pdf/EPA03300_konyv_es_neveles_2014_4_111-112.pdf

2 Ritoók Zsigmond i. m.  111. old.

3 Pogány György: „A professzor pályafutásában az 1956-os forradalom leverése után súlyos törés következett be. A forradalom napjaiban, 1956. október 30-án alakult meg az ELTE oktatóinak Forradalmi Tanácsa, amely grémiumnak ő is tagja lett. A Forradalmi Tanács 1956 decemberében Reformbizottság néven működött tovább, és a felsőoktatás autonómiájának visszaszerzését tűzte ki célul, Borzsák István a törvényjavaslat előkészítő munkájában vállalt szerepet. Ez vezetett oda, hogy 1957. június 15-én eltávolították az ELTE professzori karából, majd a budapesti Egyetemi Könyvtárban tudott elhelyezkedni. A professzor elleni bosszúhadjáratnak volt még egy következménye: a politikai rendőrség nyilvántartásba vette és évtizedeken keresztül megfigyelés alatt tartotta.” [Forrás: http://ki2.oszk.hu/3k/2013/06/borzsak-istvan-es-a-konyvtari-vilag/]

4 Borzsák István „belső száműzetés”-ének okait és eseményeit dolgozza fel: Papp István: Borzsák István hiányzó dossziéja, avagy mit kezdhetett a politikai rendőrség egy ókortudóssal? In: Aetas, (25) 3. pp. 96-128. (2010) Elektronikus elérhetősége: http://acta.bibl.u-szeged.hu/41555/1/aetas_2010_003_096-128.pdf

5 Pogány György i. m.: „Borzsák István a napi könyvtári rutinmunka mellett tehát roppant nagy erőfeszítéssel módot talált a tudomány művelésére is. A klasszikus antik világ reneszánszkori továbbélését vizsgálta, illetve fontos tanulmányt publikált német nyelven az Egyetemi Könyvtár újonnan indult évkönyvében a bibliotéka egyik, Mátyás király könyvtárából származó kódexéről.”

6 A Dragma 1-5. kötetéről készült ismertetés: Szentpéteri Márton recenziója a Dragma-kötetekről https://www.reciti.hu/2008/3649

7   https://www.academia.edu/19383899/Bibliographie_Istv%C3%A1n_Borzs%C3%A1k

8 A beszéd szerkesztett változata megjelent a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 22. évfolyam 2013/6. szám. 40-45. oldal. Elektronikus elérhetősége: http://ki2.oszk.hu/3k/2013/06/borzsak-istvan-es-a-konyvtari-vilag/#more-5097, és http://acta.bibl.u-szeged.hu/41555/1/aetas_2010_003_096-128.pdf

10 Ritoók Zsigmond: Borzsák István (Megemlékezés) In: Magyar Tudomány 169. évf. 2008/2. szám 229-231. old. [http://www.matud.iif.hu/08feb/12.html és http://www.matud.iif.hu/2008-02.pdf]