Back to top

Könyvtárunk története

Tóth Lászlóné: KÖNYVTÁRUNK TÖRTÉNETE

1910-ben 100 db könyvet az Országos Magyar Iskolai Egyesület és 429 db könyvet ismét a Földművelésügyi Minisztérium ajándékozott a községnek.

1948 augusztusában Monor község a Kultuszminisztériumtól szabadvelődési könyvtárat kapott. Ezzel megindult a Népkönyvtárködése.

Korabeli feljegyzések szerint a népkönyvtári állomány a következő módon alakult Monoron: 1948-ban 149 db könyvet kapott Monor a Földművelésügyi Minisztériumtól, mely a községházán került elhelyezésre.

1950-ben a körzeti könyvtárak felállításával indult meg az állami könyvtárhálózat kiépítése Pest megyében. A körzeti könyvtárak végezték a könyvállomány beszerzését, irányították a szakmai munkát. Létrehozójuk a Népkönyvtári Központ volt.

1952-ben létesült a Ceglédi Körzeti Könyvtár, mely a ceglédi körzeten túl ellátta a monori és nagykátai körzetet is.

A Pest megyei hálózat kiépítése 1952-ben kezdődik meg, és ezzel kezdetét veszi a települési könyvtárhálózat megteremtése. Az egyes járási könyvtárak megalakulásáig a megyei könyvtár látta el a járási könyvtári feladatköröket is.

Monoron 1953-ban alakul meg a járási könyvtár. A községi könyvtár alapjaira épülő járási könyvtár állománya gyér, a könyvek szekrényekben sorakoznak. 1954-ig a Népkönyvtári Központ gondoskodott a könyvállomány gyarapításáról. 1955-től pedig a megyei könyvtár költségvetésébe kerülnek a könyvvásárlásra szánt keretek. 1956-tól márt önállóan szerzeményeznek a járási könyvtárak.

Csak 1961-ben kerül sor az ún. szabadpolcos könyvtár kialakítására, ahol az olvasók már önállóan is választhatnak könyvet. (…) A Monori Nagyközségi Járási Könyvtár “B” típusú közművelődési könyvtár, mely a
monori járás községeinek hálózati központja. A járási könyvtár nagy szerepet játszik a községi könyvtárak kialakításában. 1963-ban és az ezt követő években sorra alakulnak meg az önálló községi könyvtárak járásunkban. A járási könyvtár szakmai-módszertani irányításával kezdődik meg a községi könyvtárak állományának átleltározása, a katalógusok kiépítése. Az önálló községi könyvtárakban már főfoglalkozású szakképzett könyvtárosok kezdenek dolgozni, de a kisebb településeken - 3000 lakos alatt - még mindig tiszteletdíjas könyvtárosok végzik a munkát a járási módszertanos munkatárs segítségével.

A járáshoz tartoznak az alábbi települések könyvtárai: Bénye, Csévharaszt, Ecser, Gomba, Káva, Maglód, Mende, Nyáregyháza, Pilis, Péteri, Sülysáp, Úri, Üllő, Vasad és Vecsés.

Meg kell említenünk néhány alapító könyvtáros nevét. Ők irányították a kezdeti munkákat, ellátták a monori olvasókat, és később is több évtizedig Monor könyvtárügyének meghatározó egyéniségei maradtak. A Járási Könyvtár munkatársa volt 1954-től Benda Lajosné könyvtáros és igazgatóhelyettes, 1955-1981 között Mészáros János módszertanos könyvtáros és igazgató, 1958-tól Pásztor Antal igazgató.

A Járási Könyvtár épülete néhány kisebb bővítéssel egészült ki az évek folyamán a Kossuth Lajos úti épületben. A zsúfoltság és a forgalom növekedése miatt hamarosan kinőttük az épületet. Ezért előbb a gyermekkönyvtár kerül külön épületbe 1986-ban, majd a könyvtár új raktárakat kap a község különböző területein. Ekkor, 1988-ban válik lehetővé egy önálló zenei részleg kialakítása a felnőtt könyvtárban.

1989-ben, Monor várossá nyilvánításával a könyvtár városi-járási könyvtár lett. Majd 1990-1991-ben, a rendszerváltás után, a közigazgatás átszervezésével megszűnnek a járások, s a települések önállóak lesznek. Minden település csak a saját könyvtári feladatait finanszírozza. Ezzel megszűnnek a járási könyvtárak, illetve azok a feladatkörök, melyeket a város már nem tud vállalni a községek felé.

A monori könyvtár életében sorsfordulót jelentett az 1990. év. Akkor ugyanis - több évtizedes zsúfoltság és a szétszórt elhelyezés után - a teljes könyvtár átköltözött a volt pártházba. Az új épületben minden könyvtári részleg önálló elhelyezést kapott. Beköltöztek az épületbe a raktárak is. A működés körülményei közelítettek a szakmai kívánalmak felé.

Monor könyvtárügyének másik jelentős lépése volt az 1991-ben átadott új iskola a Jászai Mari téren, ahol lehetőség nyílt egy önálló, kettős funkciójú, iskolai- és közművelődési könyvtár kialakítására. A könyvtár évtizedes hiányokat pótolt, amikor vállalta a vasúton túli település teljes könyvtári ellátását.

A Monor Városi Könyvtár középfokú ellátást nyújtó közművelődési könyvtár. Mint ilyen, a legszélesebb társadalmi bázisra épülő kultúrát és információt közvetítő intézmény. Feladata - a tömegek kulturális értékkel való ellátásán túl - az egyre tömegesebben jelentkező információs igények kielégítése. Alapfeladata a város lakosságának, minden rétegének nyilvános könyvtári ellátása, gyermek és felnőtt szolgálat működtetése, fiókkönyvtárak fenntartása, az iskolai ellátó rendszerek működésének irányítása, valamint a regionális helyzetből adódó információs szolgáltatás szakszerű szervezése. A városi könyvtár ellátási
területéhez tartozik mint fiókkönyvtár a monorierdői iskolában működő könyvtár, valamint a Jászai Mari téri kettős funkciójú könyvtár fenntartása. Mindkét könyvtári egység nyilvános szolgálatot lát el, és az iskola tanulóin túl ellátja az adott településrész felnőtt lakosságának könyvtári igényeit is.

Feladataihoz tartozik az iskolai ellátó rendszerek működtetése, melynek tagja 4 általános iskola: a Kossuth iskola, a Nemzetőr úti iskola, a Jászai Mari téri iskola és a monorierdői iskola. A kiépített ellátó rendszer keretében a városi könyvtár végzi a fenti oktatási intézmények állományának gyarapítási és feldolgozási munkálatait.

A megváltozott használói igényekhez alkalmazkodva megváltozott a könyvtár képe és arculata. A könyvtár mint közszolgálati intézmény a helyi információk nyilvánosságának helye. Feladata a közhasznú információk szolgáltatása. Az információs igények állandó és rohamos növekedése szükségessé teszi, hogy a könyvtár az olvasók elé tárja a dokumentumok széles skáláját. A fenti igényekhez alkalmazkodva a hagyományos dokumentumok mellett - könyv, folyóirat - megtalálhatók különböző információ-hordozókon megjelenő ismerethordozók: hanglemezek, CD-k, mikrofilmek, kazetták, videofelvételek és a számítógépen tárolt információk is. (…)

A város kulturális életében jelentős helyet tölt be a könyvtár. Színtere a helytörténeti kutatásoknak, kiállításoknak. Fontos szerepet játszik az évente megrendezésre kerülő Monori Májusi Napok rendezvényeinek megszervezésében. Képzőművészeti, természetvédelmi, népszerű ismeretterjesztő előadások sorozatát rendezte már meg. Helyet adva szervezi az iskolások és óvodások rajzkiállításait. Vetélkedőket, rendhagyó könyvtári órákat tart.

A VÁROSI KÖNYVTÁR DOLGOZÓINAK NÉVSORA 1997-BEN

 Bokros Anasztázia számítástechnikus
 Dr. Csernus Alánné könyvtáros
 Knakál Józsefné könyvtáros
 Dr. Simon Gyuláné könyvtáros
 Surmanné Megyeri Erzsébet könyvtáros
 Tóth Lászlóné igazgató
 Zlota Attiláné könyvtáros
 Nagy Józsefné takarító

 (Megjelent: Monori Krónika : 1398-1998.- Monor : Kalangya Kft. : Helytörténeti Kör,
1998.- p.: 433-436.)